Az elmúlt pár évben Magyarországon is elindult a szélesebb körű gondolkodás civilizációnk jövőjéről. Ennek során két út látszik kirajzolódni. Míg az egyik ragaszkodik a megszokotthoz, a globális fogyasztói civilizáció megmentéséhez, a másik elkerülhetetlennek látja civilizációnk közeljövőbeli összeomlást, és ezzel egy cudar világ beköszöntét. 

Takács-Sánta András tavaly megjelent, és nagy visszhangot kiváltott, Világeleje című könyvében egy harmadik utat vázol föl: ez a cselekvő remény útja. Aki ezen az úton jár, nem tagadja napjaink polikrízísét, ugyanakkor nem hajlandó belenyugodni abba, hogy a jövőnk óhatatlanul pocsék lesz – sokkal inkább egy új alapokra helyezett civilizáció felépítéséhez igyekszik hozzájárulni. A Világeleje inspirálta Rémán Izabella fordítót, könyvkiadót is arra, hogy kezdeményezze ennek az eseménynek a létrehozását.

Rendezvényünk fő célja az, hogy minél több ember számára legyen ismert és járható a cselekvő remény útja, és minél többen higgyük el, hogy a jövőt mindnyájan képesek vagyunk formálni – méghozzá leginkább közösen. A Világeleje közössége már jelenleg is formálódik, a rendezvényt is ennek a körnek néhány tagja szervezi – reményeink szerint a Világeleje Ünnep segít bővíteni ezt a közösséget.

Kiemelt kép: Máté Bence ©