Az inspiráció
Rémán Izabella fordító, szerkesztő fejéből pattant ki a Világeleje Ünnep ötlete 2025 év elején. Izabellát nem kis részben Takács-Sánta András Világeleje – A jó élet keresése az ökológiai válság korában című, 2024-ben megjelent könyve inspirálta. Az ELTE humánökológus docensének kötete egy újfajta hozzáállást körvonalaz az ökológiai, illetve a tágabb civilizációs válsághoz. Egyfelől a fenyegető világhelyzetet határozottan komolyan véve sürgeti a túllépést a rendszerkonform megoldásokon. Másfelől viszont elutasítja az elkerülhetetlen összeomlásról szóló narratívákat. Ehelyett a cselekvő remény útját vázolja föl, amelynek kiindulópontja az a meglátás, hogy a jövőt egyikünk sem ismerheti, de mindnyájan képesek vagyunk alakítani.
Ez a Világeleje Ünnep kiindulópontja is. Ahelyett, hogy megpróbálnánk előrejelezni az emberiség jövőjét (úgysem sikerül, hiszen komplex, világméretű rendszerek viselkedését kellene előre látnunk), gondolkodjunk inkább arról, hogy milyen világban szeretnénk élni: fessünk föl kívánatos, ugyanakkor a valóság talaján maradó jövőképeket, továbbá hozzájuk vezető lehetséges utakat. Ilyen jövőképek fölfestésére kértük a Világeleje Ünnep előadóit, a délutáni műhelyek keretében pedig mindenki részt vehet kívánatos forgatókönyvek és cselekvési programok megalkotásában.
Napjaink civilizációs válsága a képzelet válsága is. Azért sem vagyunk képesek kilépni a jelenlegi, világméretű fogyasztói civilizációból, mert nem igazán tudunk elképzelni más társadalmi berendezkedést önmagunk számára. Holott egyre szélesebb kör számára válik világossá, hogy a mai világ nem a lehetséges világok legjobbika. Építhetnénk egy újat, egy, a mainál ökologikusabb, igazságosabb civilizációt. Mindez persze gigászi feladat, a sikerre semmi garancia sincs, ugyanakkor aligha létezik ennél fontosabb teendőnk manapság.
A szervezők
A Világeleje Ünnepet a Világeleje Közösség (ex-Kisközösségi Program) égisze alatt szervezzük. Ez egy 17 éve működő kutatási és akcióprogram, amelynek András az ötletgazdája és szakmai koordinátora, és amelynek fő célja, hogy minél több helyi ökoközösség alakuljon és működjön hatásosan Magyarországon. Ezzel összhangban a cselekvő remény útjának és ezáltal a Világeleje Ünnepnek is alapvetően fontos gondolata, hogy az új civilizációt elsősorban alulról szerveződve, a kicsinyek összefogása által, sok apró kristályosodási magból kiindulva tudjuk megteremteni.
A Világeleje Ünnepet 2025-ben telt házzal rendeztük meg, így nem is volt kérdés, hogy 2026-ban folytatjuk. Idén az Ünnep témáját némileg szűkítettük, a fókuszt az újrakapcsolódásra helyeztük: arra, hogy egy élhető világ építésében milyen szerepet játszik a több mint emberi világhoz, azaz az élőlénytársainkhoz, a tájhoz, és tágabb értelemben őseinkhez és utódainkhoz való kapcsolódás.
Ez a téma már a tavaly elindult vilageleje.hu oldalunkon is fontos szerepet kapott a Kapcsolódj újra! lépés formájában, és a Világeleje Közösség egyik munkatársának, Michaletzky Lucának a Gingko Kiadó gondozásában megjelent Zöld lélekkel – Kapcsolódj újra az ökopszichológia segítségével című könyve is inspirációként szolgált.
2076 szervezőcsapatának magja Izabella és András mellett Michaletzky Luca és Ádám Kata. A műhelyek facilitátorainak koordinátora Rónaháty Zsófia, aki a Világeleje Közöség Új Koma Hálóját is koordinálja. A Minden Lények Tanácsa (Council of All Beings) műhelyek kialakításában szorosan együtt dolgozunk Pásztor Krisztával és Berecz Ágival. Emellett számos önkéntes segíti munkánkat a szervezési folyamat során és majd a helyszínen is.
Gyere velünk a jövőbe!
2076 nincs is olyan távol, mint gondolnád! Tarts velünk október 3-án, nézd meg, milyen lehet egy élhető jövő, és kapcsolódj másokkal, akik szintén erre törekednek!
